7 jel, hogy a tested nehezebben viseli a stresszt, mint gondolnád
Szeptemberben egyik napról a másikra megváltozik a ritmus. Véget ér a nyári lazább időszak, újra csörög az ébresztő, kezdődik az iskola, sűrűbbé válik a munka, több a határidő és a szerveznivaló. Közben rövidülnek a nappalok, változnak a fényviszonyok, és lassan a szervezetünk is alkalmazkodik az új évszakhoz.
Nem csoda, ha ilyenkor egy kicsit fáradtabbnak érezzük magunkat. A tartós terhelés azonban nem mindig úgy jelentkezik, hogy azt mondjuk: stresszes vagyok. Sokszor egészen hétköznapi tünetek jelzik, hogy a szervezetünk nehezebben tart lépést a mindennapokkal.
1. Fáradt vagy, mégsem alszol igazán jól
Egész nap arra gondolsz, milyen jó lesz végre ágyba kerülni, este mégsem tudsz kikapcsolni. Nehezen alszol el, többször felébredsz, vagy reggel úgy kelsz fel, mintha az éjszakai pihenés meg sem történt volna.
A stressz és az alvás szorosan összefügg. Ha a szervezet folyamatos készenléti állapotban van, nehezebbé válhat az ellazulás, a rosszabb alvás pedig másnap tovább növeli a fáradtságot és az ingerlékenységet. Könnyen kialakulhat egy önmagát erősítő kör.
2. Sokkal könnyebben felbosszantanak apróságok
Valaki lassan halad előtted. Nem találod a kulcsodat. A gyerek harmadszor sem veszi fel a cipőjét. Máskor talán észre sem vennéd, most viszont már ettől is elfogy a türelmed.
Az ingerlékenység gyakran egyszerűen annak a jele, hogy túl sok inger és feladat ér bennünket, miközben túl kevés idő jut a regenerálódásra. Ilyenkor a toleranciaküszöbünk is alacsonyabb lehet.
3. Nehezebben koncentrálsz
Elolvasol egy e-mailt, majd rájössz, hogy fogalmad sincs, mi volt benne. Bemész egy szobába, és nem emlékszel, miért indultál el. Elkezded az egyik feladatot, aztán már három másikkal foglalkozol.
A folyamatos mentális terhelés a figyelmünket is igénybe veszi. Ha egyszerre túl sok mindenre próbálunk koncentrálni, romolhat a fókusz, lassabban hozunk döntéseket, és az egyszerű feladatok is meglepően fárasztónak tűnhetnek.
4. Már reggel sincs igazán energiád
Nem az a furcsa, ha egy hosszú nap végére elfáradsz. Inkább az, ha már reggel úgy érzed, mintha túl lennél rajta.
A tartós fáradtság hátterében természetesen rengeteg dolog állhat, az alváshiánytól kezdve a hiányos táplálkozáson át különböző egészségügyi problémákig. A huzamosabb ideig fennálló stressz azonban önmagában is jelentős terhelést jelent.
Ráadásul éppen a sűrű időszakokban csúszik hátrébb az, amire a szervezetnek szüksége lenne: a megfelelő étkezés, a mozgás és a pihenés.
5. Az emésztésed is megérzi
A stressz nem csak „a fejünkben történik”. Az idegrendszer és az emésztőrendszer folyamatos kapcsolatban áll egymással, ezért a fokozott lelki és fizikai terhelés az emésztés működésére is hatással lehet.
Van, akinél puffadás vagy hasi diszkomfort jelentkezik, másnál megváltozik az étvágy vagy a székelési ritmus. A kapkodva elfogyasztott ételek, a rendszertelen étkezés, a túl sok kávé és a kevés folyadék pedig tovább ronthatja a helyzetet.
6. Folyton feszes a nyakad és a vállad
Nap végére úgy érzed, mintha valaki egész nap a válladon ült volna? A nyak, a váll és az állkapocs környékének izmai különösen hajlamosak arra, hogy tartós feszültség esetén megfeszüljenek.
Sokszor észre sem vesszük, hogy órák óta felhúzott vállal ülünk a számítógép előtt, összeszorítjuk a fogunkat vagy alig változtatunk testhelyzetet.
A rendszeres mozgás, a séta, a nyújtás és már néhány percnyi megszakítás is sokat számíthat egy ülve töltött nap során.
7. Egyre jobban kívánod az édességet és a gyors energiát
Délután háromkor jön a kávé. Mellé valami édes. Egy óra múlva pedig megint jól esne valami.
Stresszes időszakban könnyű belecsúszni ebbe a körbe, különösen akkor, ha reggel kimarad az étkezés, az ebédet sietve kapjuk be, vagy egyszerűen túl kevés energiát és tápanyagot viszünk be a nap első felében.
Ahelyett, hogy kizárólag akaraterővel próbálnánk ellenállni, érdemes először megnézni, hogyan ettünk, ittunk és aludtunk az előző órákban.
Mit tehetsz, ha magadra ismertél?
A stresszes időszakok egyik legnagyobb csapdája, hogy éppen akkor kezdünk rosszabbul bánni a szervezetünkkel, amikor annak nagyobb támogatásra lenne szüksége.
Kevesebbet alszunk. Kapkodva eszünk. Több kávét iszunk. Kevesebbet mozgunk. Gyakrabban nyúlunk édességhez és gyorsan bekapható ételekhez. Közben azt várjuk magunktól, hogy ugyanazzal az energiaszinttel teljesítsünk tovább.
Pedig a stressz nem pusztán egy kellemetlen lelkiállapot. Valódi élettani alkalmazkodást követel a szervezettől. Az idegrendszer, az izmok, az energiatermelő folyamatok és a hormonális szabályozás egyaránt részt vesznek benne - ezek működéséhez pedig vitaminokra és ásványi anyagokra is szükség van.
Ezért egy húzós szeptemberben nem csak azt érdemes megkérdezni, hogy „Hogyan bírom ki ezt az időszakot?”, hanem azt is:
Megkapja a szervezetem mindazt, amiből dolgoznia kell?
Magnézium - stresszes időszakban különösen érdemes figyelni rá
Ha van ásványi anyag, amelyre érdemes ránézni egy feszültebb időszakban, a magnézium biztosan az.
A magnézium több száz enzimatikus folyamatban vesz részt a szervezetben. Szükség van rá az energiatermeléshez, az idegrendszer működéséhez, az izmok összehúzódásának és ellazulásának szabályozásához is.
Ráadásul a stressz és a magnézium kapcsolata kétirányú. A tartós stressz kedvezőtlenül befolyásolhatja a szervezet magnéziumháztartását, az alacsony magnéziumellátottság pedig fokozhatja a stresszel szembeni érzékenységet.
Ez különösen érdekes akkor, ha egyszerre vagy fáradt, feszült, ingerlékeny, rosszul alszol, és estére úgy érzed, mintha a nyakad és a vállad kőből lenne.
Persze ezekből önmagukban nem következik, hogy magnéziumhiányod van. De arra mindenképpen jó emlékeztetők, hogy érdemes megnézni, mennyi magnézium kerül az étrendedbe.
Étrend-kiegészítő választásakor pedig ne csak a „magnézium” feliratot nézd. A különböző magnéziumvegyületek között jelentős különbségek vannak. A magnézium-biszglicinát például jól hasznosuló szerves forma, amely általában az emésztőrendszert is kevésbé terheli.
B-vitaminok - amikor az agyadnak is elegendő üzemanyagra van szüksége
A B-vitaminokból nem lesz több óra a napban. A határidők sem tűnnek el tőlük.
De ettől még nagyon nem mindegy, hogy megfelelő-e az ellátottságod belőlük.
A B-vitaminok kulcsszereplői az energiatermelésnek, az idegrendszer működésének és számos olyan biokémiai folyamatnak, amelyre egy mentálisan és fizikailag terhelt szervezet folyamatosan támaszkodik.
Különösen fontos a B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12-vitamin és a folát megfelelő bevitele. Nem véletlen, hogy a B-vitaminok rendszeresen előkerülnek fáradtság, nagy szellemi terhelés és stresszes életmód kapcsán.
És itt van egy fontos különbség: a vitamin nem stimuláns.
Egy újabb kávé átmenetileg éberebbé tehet. A vitaminok viszont nem felpörgetik a szervezetet, hanem azokhoz a normál anyagcsere-folyamatokhoz szükségesek, amelyekből többek között az energia is származik.
Ezért ha szeptemberben már a második-harmadik kávéval próbálod életben tartani a koncentrációdat, érdemes nemcsak azt nézni, hogyan lehet még egy kis energiát kipréselni magadból, hanem azt is, rendben van-e a háttérben a tápanyagellátottságod.
C-vitamin - stresszes időszakban nem csak a náthaszezon miatt érdekes
Szeptemberben a C-vitaminról legtöbben már automatikusan az őszi-téli időszakra gondolnak. Pedig van egy másik érdekes kapcsolat is.
A mellékvesékben magas a C-vitamin koncentrációja, és a C-vitamin többek között részt vesz a katekolaminok - például a noradrenalin - képződésében is. Ezek a vegyületek a szervezet stresszválaszában is szerepet játszanak.
Vagyis a C-vitaminra nem csak akkor érdemes gondolni, amikor körülöttünk már mindenki tüsszög.
Paprika, brokkoli, káposztafélék, citrusfélék, bogyós gyümölcsök - ősszel is rengeteg jó természetes forrás áll rendelkezésünkre. Ha pedig az étrendből rendszeresen kevés kerül be, a kiegészítés egyszerű megoldás lehet.
Omega-3 - az agyad szempontjából sem mellékes
Ha egy időszak mentálisan különösen megterhelő, az omega-3 zsírsavakról sem érdemes megfeledkezni.
A DHA az agy egyik fontos szerkezeti zsírsava, az EPA és a DHA pedig számos élettani folyamatban vesz részt. A tengeri omega-3 zsírsavak kutatása a stressz, a hangulat és az agyműködés területén is intenzív.
A legjobb természetes források a zsíros tengeri halak. Ha azonban valaki ritkán eszik halat - ami nálunk egyáltalán nem ritka -, érdemes tudatosan foglalkozni az omega-3-bevitellel.
Étrend-kiegészítőnél ne csak azt nézd, hány milligramm „halolaj” van a kapszulában. Az igazán informatív adat az EPA és DHA tényleges mennyisége.
És egy jó multivitamin?
Éppen a legzsúfoltabb időszakokban lenne szükségünk a legváltozatosabb étrendre – és gyakran éppen ekkor eszünk a legrosszabbul.
Reggeli kimarad. Ebéd valami gyors. Délután kávé. Este pedig farkaséhesen próbáljuk bepótolni az egész napot.
Egy multivitamin ezt természetesen nem teszi rendbe helyettünk.
Viszont egy átgondolt összetételű készítmény egyfajta tápanyag-biztonsági hálót jelenthet azokban az időszakokban, amikor az étrendünk messze nem tankönyvi.
Nem azért, mert minél több vitamint szedünk, annál energikusabbak leszünk. Hanem azért, mert vitaminhiány mellett számos alapvető élettani folyamat nem tud optimálisan működni.
Ez nagy különbség.
A gyerekek szervezete is érzi a szeptembert
A szeptemberi hajtást hajlamosak vagyunk felnőtt problémának tekinteni, pedig egy gyerek számára az iskolakezdés óriási váltás.
A nyári szabadság után újra korán kell kelni. Órákon keresztül figyelni kell. Meg kell jegyezni az új információkat, alkalmazkodni kell a közösséghez, teljesíteni az iskolában, aztán délután jöhet a házi feladat, edzés vagy különóra.
Ehhez pedig egy növekedésben lévő szervezet társul.
Nem feltétlenül mondja azt, hogy „stresszes vagyok”. Lehet helyette nyűgösebb, fáradtabb, szétszórtabb. Nehezebben kel fel. Délután elfogy az energiája. Több édességet kíván. Vagy egyszerűen több pihenésre van szüksége.
Ilyenkor érdemes először az alapokat rendbe tenni: elegendő alvás, rendes reggeli, rendszeres étkezés, megfelelő folyadékbevitel, napi mozgás és szabadtéri idő.
És igen, a vitaminokra és ásványi anyagokra is érdemes odafigyelni.
A növekedés, az idegrendszer működése, a csontozat fejlődése és az energiatermelés mind tápanyagigényes folyamat. D-vitamin, C-vitamin, B-vitaminok, magnézium, cink, vas, jód, omega-3 zsírsavak - más-más feladatot látnak el, de megfelelő bevitelük egy fejlődő szervezet számára alapvető.
Gyerekeknél természetesen nem az a cél, hogy marokszám kapják a kapszulákat. A jó étrend az alap, és ha szükséges, ezt érdemes életkornak megfelelő, jól megválasztott készítménnyel kiegészíteni.
A kávé nem pihenés. A cukor nem energiaforrás-stratégia. A hétvége pedig nem mindig elég a regenerálódáshoz.
Ha mostanában rosszabbul alszol, ingerlékenyebb vagy, nehezebben koncentrálsz, délutánra elfogy az energiád, feszül a vállad, és a harmadik kávé után is csak azt várod, mikor lehet végre hazamenni, ne intézd el automatikusan annyival, hogy „ilyen a szeptember”.
Lehet, hogy egyszerűen túl sokat vársz a szervezetedtől úgy, hogy közben túl keveset adsz neki.
Alvás. Mozgás. Valódi ételek. Elegendő folyadék. Magnézium. B-vitaminok. C-vitamin. Omega-3. És szükség esetén egy jól összeállított multivitamin.
Nem egyetlen csodamegoldásra van szükség.
Hanem arra, hogy a szervezetednek megadd azokat az alapanyagokat és azt a regenerációs időt, amelyekből nap mint nap dolgozik.
Szeptember eleje pedig kifejezetten jó alkalom arra, hogy ezt rendbe tedd.